A szaké rizsből erjesztett, nagy alkoholtartalmú (gyakran 18%-os) japán sörféleség. Szeszfoka, aromája és állaga miatt sokszor helytelenül rizsbornak is nevezik.
Hagyományos készítése meglehetősen fáradalmas, főleg a házi készítők számára. A három alapanyagot jól átgyúrják, majd egy kádba helyezik. A keveréket egy hónapig hagyják erjedni, ebből jön létre a 11%-os alkoholtartalmú motó. Ehhez újabb adagot adnak hozzá az alapanyagokból. A második erjesztés egy hétig tart. Ezután a szakét még egy hétig pihentetik, majd leszűrik és palackozzák.
Három alapvető anyag szükséges a szaké előállításához: víz, rizs és a kodzsi. Mindhárom minősége és jellegzetességei nagyban befolyásolják a szaké ízét. Mivel a víz a szaké nyolcvan százalékát teszi ki, létfontosságú összetevő a minőség meghatározásában. A kodzsi az erjesztés beindítója, készítésekor a gőzölt rizshez Aspergillus oryzae nevű élesztőgombát adnak, mely a keményítőt erjeszthető cukrokra bontja le. Legfőképpen azonban a rizs minősége és fényezésének foka, a szeimai-buai határozza meg a szaké fajtáját és ízét.
A japán nemzeti ital fogyasztása valódi kis ceremóniát hívott életre. Általában felszolgálás előtt megmelegítik, és kis porceláncsészécskékből szürcsölgetik. Valószínűleg íze mellett a hagyományos, ünnepélyes fogyasztásnak volt köszönhető, hogy mára külföldön nagyrészt mindenhol elterjedt, és mostanság a világkonyha számos helyszínén is felhasználják.
Alkoholtartalom: 15%